Az organikus fejlődés és a marketing

Mitől organikus egy fejlődés és hogyan lehet ezt a fejlődést marketinggel támogatni? Ahhoz, hogy ezt az összefüggést megmutassam, kettébontom a kérdést. Hogy azután összefűzhessem majd, amiképp az organikus fejlődés és a szelíd marketing szellemiségénél fogva összekapcsolódik.

Mitől organikus egy fejlődés?

Előző írásomban azt fejtegettem, hogy a szelíd marketinges olyan, mint egy jó kertész: azt támogatja, ami meg akar mutatkozni, testet kíván ölteni fizikai világunkban.

Ezt a megmutatkozási folyamatot értem én az organikus fejlődés kifejezés alatt. Azt gondolom, két alappillére van annak, hogy organikus lehessen a fejlődés, amelyet egy szerveződés él. 

Ami valójában egy pillér, két különféle szemszögből tekintve. Előbbi a MI egység szemszöge, utóbbi az ÉN helye a MI egységében. 

1. A szervezet maga lehetőség szerint organikusan, önszerveződően keljen életre, de legalábbis gyorsan rálépjen erre az útra, közösségi vállalkozássá váljon.
   (A közösségi vállalkozást közelítőleg ebben az értelemben használom: https://kozossegivallalkozas.hu/a-kozossegi-vallalkozas-meghatarozasa/
   Bár az én értelmezésemben a közösségi vállalkozást nem szüli semmiféle kényszer, ugyanakkor nem csak anyagi és lelki, de szellemi közösség is, mert csak ilyen módon látom fenntarthatónak.)
2. A szervezetnek természetes vezetői legyenek. Azaz azok a személyek, akik aktívan részt vesznek a szervezet életében, csak úgy és annyit tegyenek hozzá a közösséghez, amikor és amennyit még ego nélkül, a küldetést valóban szem előtt tartva képesek tenni.
   (A természetes vezetést ebben az értelemben használom: https://kozossegivallalkozas.hu/termeszetes-vezetes-kozossegi-vezetes/)

Véleményem szerint organikusan úgy tud egy szerveződés életre kelni, ha már csírájában, az alapítók személyében ott van ez a jó kertész szemlélet. Ebből adódóan viszont az organikus szerveződés küldetése nem lehet “világmegváltás”, hatalomra törekvés. Akkor sem, ha jó szándékkal, jobbítási célra fordítanák ezt a hatalmat. Mert amint a hatalmi törekvés válik a szerveződés hajtómotorjává, az előbb-utóbb fenntarthatatlan tempót fog diktálni.

Az organikus szerveződés ugyanis belső vezetettségében érleli ki küldetését, amelyben azután járja is ezt az utat. A természetes vezetőknek pedig ebben az a dolguk, hogy figyelemmel kövessék, merre akar nőni a szerveződés és minden döntési pontnál, amikor megjelenik egy külső hatás, “csábítás” feltegyék a kérdést:

Hogyan szolgálja ez a küldetésünket?

Ezzel egyszersmind őrzik az értékeket, úton tartják a szerveződést és láthatóvá teszik, mi organikus és mi nem. És ami nem, még akkor is, ha az ő személyes ötletük, saját lelkük vágyából fakad, azt a szellemi mérlegre tételt követően képesek elengedni. Ezért is fontosság, hogy az egyszemélyi vezetés helyett egy érett, felnőtt, elkötelezett személyekből álló mag figyeljen egy szervezetben minderre. 

Hát így gondolom én organikusnak a fejlődést. Ami egyben fenntartható is, hiszen csak akkor és úgy fejlődünk, ami és ahogyan a belső vezetettségünk alapján nem csak ideális, optimális, de egyébként racionális. Azaz a szellemi, lelki és fizikai síkon is kiegyensúlyozottan, megfelelő ritmusban halad.

Hogyan lehet az organikus fejlődést marketinggel támogatni?

A klasszikus marketingben azt tanuljuk, hogy nézzük meg, mire van igénye a piacnak, s ha ezt felmértük, próbáljuk ezt az igényt kielégíteni, ha megvan hozzá az eszközünk, erőforrásunk. Azután meg kövessük a hatást, az eredményeket és ezt visszacsatolva folytassuk a munkát változatlanul vagy újabb fejlesztéseket generálva. Az információ tehát ehhez elsősorban a külső, anyagi világból érkezik, ennek akar a klasszikus szerveződés megfelelni. A másik fokozat, amikor ő maga akar diktálni, hatást gyakorolni, hogy amit kifejlesztett, azt el tudja adni akkor is, ha erre a külső környezetnek valójában nem lenne szüksége vagy ha akár még természeti-társadalmi károkozással is jár a termék előállítása és fogyasztása.

Aminthogy az organikus fejlődés viszont belső természetétől indíttatva egészségesen halad, úgy a marketing figyelme is arra fordítódik, ami ebből meg akar mutatkozni. Ilyenformán a marketing feladata nem az, hogy majd segítsen jól eladni a kitalált terméket, hanem az organikus szerveződésben azon érzékenységgel legyen jelen, hogy szinte már akkor meglássa, mi akar kibukkanni, amikor még csak a csírája sejlik.

Mondhatnám, hogy ugyanez igaz a logisztikára, emberi erőforrások szervezésére vagy épp a pénzügyekre. Csakhogy a marketing abban más ezekhez képest, hogy még a fizikai kibontakozás előtt jelen van. Ugyanis észlelnie kell, hogy “van itt valami, ami csírázik, amit láthatóvá kell majd tennünk, hogy rábukkanjanak azok, akiknek erre van szükségük”. Ám ez csak egy-egy konkrét ügy, program esetében ennyire didaktikus.

A marketingnek ebből fakadóan a gyökereknél kell tudnia kapcsolódni a szerveződés életébe. Valójában a küldetés szintjén.

Gyakorta előfordul velem, hogy mint “marketing szakember”, csak akkor és úgy hívnak be egy szervezetbe, amikor VALAMIT meg kell valósítani. Indítsunk el egy kampányt, szövegezzük meg az új honlapot, vigyünk piacra egy új terméket, gyűjtsünk adományt. Esetleg amikor VALAHOGYAN ki kell találni, hogyan tovább. Úgymond mi legyen a stratégia, hogyan építsük fel a folyamatainkat, hogyan újítsuk meg a kommunikációnkat és hasonló.
Amikor azt mondom: a gyökereknél kell tudni kapcsolódni, úgy értem, hogy látnom kell a MIÉRT szintet és kell tudnom azonosulni is vele. Méghozzá olyannyira, hogy én magam jelezzem, hogy az, amit a szerveződés szeretne stratégiai és operatív szinten, az vajon szolgálja-e a küldetést és az abból kinövő célokat. 

Itt van tehát az organikus fejlődést támogató marketing szépsége és felelőssége egyaránt.
Elsőként hogy lássuk, mi akar életre kelni és mi az, ami puszta csábítás. Legyen ez a csábítás egy külső pályázati forrás, egy médiaszereplési lehetőség vagy egy olyan tag vágya, aki a vágyakozásában szem elől téveszti a MIÉRT-et.  És ha megtörtént a mérlegelés, ami fennmarad, arra vár, hogy segítsék megszületni, akkor pedig a marketing segítsen ebben a megszületésben, láthatóvá válásban és kibontakozásban.
És igen, lássa azt is, amikor már hervad az a virág, elöregszik az az ág és ideje tőle úgy búcsút venni, hogy az áldozat valamilyen formában táplálja egy újabb hajtás vagy akár egy új csíramag, egy új termék, szolgáltatás, ügy, szerkezet vagy akár egy újabb szerveződés megszületését. 

Ez a szemlélet és működési mód egyben élhető ritmust is ad a marketing tevékenységünknek.

A klasszikus marketingben egy túlhajszolt, folyamatosan kilélegző tevékenységre tanítanak és ösztökélnek. A mennyiség az úr. Folyton ott kell legyél a kommunikációs csatornáidon, kényszeresen fejlesztened kell a termékeidet, azok csomagolását, újabbnál újabb érveket kell felsorakoztatnod amellett, hogy miért azt vegye meg valaki. Ha például csak a Facebook-ot nézzük, azt várja el, hogy folyamatosan tartsd fent a figyelmet, naponta készíts bejegyzéseket. 

Egyre gyakrabban merül fel bennem is a dilemma, hogy vajon jól teszem-e, amikor széllel szembeni viselkedésre biztatom a tanítványaimat azzal, hogy azt mondom: akkor készíts bejegyzést, amikor van mondanivalód és az meg is érett benned. Azután arra jutok, hogy a belső minőségi mérce örök, ez a túlpörgött rendszer pedig biztosan nem az. Egyúttal azt is mondom: keressük meg azokat a csatornákat, amelyek erre a belső minőségre alapuló kommunikációra alkalmasabbak. És ez nem az Instagram lesz bizony, hanem a személyes kapcsolódások, találkozók, beszélgetések, közösségek, ahol ezt a minőséget képesek vagyunk megtapasztalni. Vagyis azok a terek, amelyek maguk is organikus módon képesek létrejönni és létezni.

Mi szükséges  a tiszta organikus fejlődéshez?

Szerintem ez:

• Minden tér, keret, szervezet, folyamat és eszköz maga is organikus legyen, organikus elven tudjon létezni.
• A marketing a szerveződés MIÉRT-jével tisztában legyen, őrzőként és kertészként legyen jelen a szerveződésben.
• A mennyiségi szemléletről fordítsuk tekintetünket a minőség felé, amely minőséget a személyes emberi és valódi közösségi kapcsolódások képesek életre hívni és élőn tartani.

És legfőképp: bizalom. Amely bizalom forrása az, hogy az organikus fejlődést minden éltető erő támogatni fogja, a jó kertész figyelő jelenléte és segítő cselekvése mellett.

—o—

A valós kommunikációban a párbeszédnek nyitunk teret. Ezért indítottam el az Új marketing levelezőcsoportot, valamint kapott helyet a Társadalmi Jóllét Portálon az Új marketing csoport, amelynek keretében beszélgetéseket is szervezünk.
Ha Téged is foglalkoztat, milyen szerepet és tartalmat kap a marketing a kapitalizmuson túl, tarts velem!